Majd egy hónapja nem írtam semmit. Pedig esténként mindig összeszedtem a gondolataim, hogy mit írnék le de odáig nem jutottam el, hogy be is kapcsoljam a gépem. Szóval nem sok jó történt.. amiért kicsit csalódott vagyok. Főleg ez az orvos mizéria. 21-én voltam konzultálni, fel kellett volna adnom egy leletet minél hamarabb, de nem sikerült. Vagy dolgoztam, vagy más ügyeket intéztem. Vagy elfelejtettem. De dietetikushoz végre kértem időpontot, oda hamarosan mennem is kell.
Időközben egy csoportból megismertem Dave-et. Elkezdtünk beszélgetni, sajnos az ország másik felében lakik, így személyes találkozó nem igen jöhet össze. Pedig szeretnénk mindketten, mert együtt könnyebb lenne ez az egész orvos mizéria. De kaptam töle egy tanácsot, miszerint reggel 7kor egyek előszőr, és kávézzak (ezzel nem volt gond, mert kávéfüggő vagyok), mivel az eltelít. 2 hét után -3kg-t mértem, aminek nagyon megörültem. És nem is csaltam az étkezésekben, nem voltam éhes sem, simán kibírtam két étkezés között. Aztán valamiért vissza is jött.. szóval ez fail. Most megpróbálom számolni csak a ch bevitelem, de orvos elött nem akarok túlzottan variálni.
Noel-ről már rég írtam bármit is, az elmúlt hetekben viszont történt néhány dolog. Nem elég, hogy Will, az exem is írogat húgomnak néha napján valamiért, most Noel is rászokott erre. Olyan random dolgokat közölt oda nem illően, mint hogy nem feküdt le velem. Nem is értem ilyet miért kell mással megosztani. Még ha történt volna valami arra inkább tudok indokot miért mondja el, na de hogy nem feküdtünk le. Ráadásul nem akarnak egymástl semmit, huúgom részéről ez biztos, Noel részéről meg nem tudom.. elég hülye lenne ha egy 17 éves lánytól akarna bármit is 30 éves fejjel, de hát furcsa gondolkodása van, tőle bármi kitelik.
A héten azt is megírta neki, hogy elmegy motorozni és majd lehet elnéz felénk is, és biztosan hallani fogja húgom a motor hangját. Hát jött is. Pont haza értünk a boltból, egy hajszálon múlott, hogy lekéssük a mutatványát. Ment néhány kört és el is ment. Azért kíváncsi lettem volna rá, ha húgomat észre veszi, mert épp lent volt kutyázni, akkor vajon megállt volna-e beszélgetni vagy valami.
Mikor ezt a sztorit elmeséltem barátnőimnek, kivétel nélkül mindenki azt mondta, hogy miattam nyomja magát ennyire húgomnál. Megfordult nekem is a fejemben, nem kimondottan, hogy féltékennyé akarna tenni, mert szerintem egyáltalán nem. Csak, hogy húzza az agyam. Mivel engem lenémított, nem kapja meg az üzeneteimet.
Tegnap este összefutottam egy régi ismerősömmel, volt osztály és munkatársammal. Loui hozott nekem néhány dolgot, úgy volt csak átadja, beszélgetünk néhány szót és elválnak útjaink arra a napra. Legalábbis én így terveztem. Helyette elbeszélgettük az időt, nagyjából 1 órát dumáltunk mindenféléről. Aztán jött egy kósza gondolatom, hogy úgy innék vodkát. Többet sem kellett neki mondanom, benne volt a dologban. Levittük mindketten a kutyáinkat, kicsit összeszedtük magunkat és már mentünk is a boltba. 9 fele kezdtük az estét, elég nehézkesen indult be a dolog, de a végére egész jó kis iszogatás kerekedett belőle. Ahogy hatni kezdett az alkohol mindketten oldottabbak lettünk, rengeteg mindenről beszélgettünk és az esetek többségében öosztottuk egymás véleményét. Jó volt végre olyasvalakivel beszélgetni szó szerint mindenről, aki ismer de mégsem olyan mélyen, mégis nagyjából az életvonalamon zajló dolgokkal képben van, tehát annyira nem kell ecsetelnem a dolgokat, mert részben képben van, a szereplőket ismeri a történetekben. Na és hogy egyet is értettünk kb mindenben csak hab volt a tortán.
Előző posztok valamelyikében már leírtam, hogy milyen férfit kerestem magam mellé, és ő belső tulajdonságait tekintve viszonylag megfelelő lenne, de mivel 6-7 éves korom óta ismerem, vele együtt nőttem fel, sosem vonzódtam hozzá, mint férfi és ez nálam nem is fog változni. Ettől elvonatkoztatva sem gondolom róla, hogy vonzó lenne, de ha a mrégen sem éreztem semmit, később sem fogok. De ha egyszer jön egy olyan ember aki küülőt belsőt tekintve 5 csillagos, lehet mellettem Vin Diesel vagy Ryan Gosling én lepattintom őket is Na jó ezért ez így nem igaz, ugyan nem Vin vagy Ryan van mellettem de akkor sem cserélném le ŐT semmi pénzért.
Visszakanyarodva az estére iszonyatosan jót beszélgettem, nagyon jól éreztem magam. Másnap már kevésbé. Reggel rosszul keltem, ki is hánytam mindent, a fejem mjd szét robbant. Szóval volt baj bőven. Mostmár jobb a helyzet, de túl sok energiám nincs magammal bármi értelmeset is kezdeni.
Az írásra is hosszas meditáció után vettem rá magam. Hajnalban csak úgy cikáztak a gondolatok a fejemben, de annyira álmos voltam, hogy haza értem és ruhástul aludtam el. Reggelre meg hát elmúlt az a boldogság az estétől, az a jó hangulat de azért próbáltam összeszedni, amire vissza tudok emlékezni.
Magamat is meglepem miféle gondolatok, tervek szövődnek a fejeben. Az elmúlt 1 évben folyamatosan jönnek az újabnál újabb tervek, célok, amiket szeretnék megvalósítani. Azt hiszem pozitívan tekintek az egészre, még akkor is ha némelyik kicsit elrugaszkodott, nem biztos, hogy működne egyedül, vagy épp nem hogy bíztatást, inkább lebeszélést kapok az adott dologról.
Sok mindenre jó az egyedül lét, többek között erre is, hogy rájöjjön az ember lánya mit is szeretne valójában, mi az ami ŐT teszi boldoggá, nem pedig mást. Azt mondom egyedül vagyok de ezt a gondolataimra kell érteni, mármint, hogy fizikálisan nem vagyok egyedül, csak nem függök mástól. Azért mert van mellettem valaki, még lehetnek saját céljaim, járhatom a saját utam, nem pedig másét. Nagyon nehezen tanultam ezt meg, de visszatekintve, hogy mennyire függtem másoktól büszkeséggel tölt el, hogy túl tudtam lépni, és képes vagyok egyedül is boldogulni. Kicsit sem érzem magam elveszetnek, mint azelőtt, és ezáltal ha egyedül is maradnék nem fogok megijedni és ledermedni, hogy "na de nélküled mit kezdek magammal??" Egyedül én vagyok, egyedül én számítok.
De akkor, hogy egy kicsit ezekről a bizonyos célokról is szót ejtsek.
Szeretnék angol nyelvvizsgát, de mindenképpen szeretnék megtanulni rendesen angolul, még ha végül a papír nem is lesz meg. Jogsit is szeretném megszerezni. Szeretnék egy saját kertet, telket venni, amit tovább is gondoltam, és esetleg egy kis házikót is felhúzni rá idővel. Szeretnék külföldre menni dolgozni. És eljutottam arra a pontra, hogy azt sem bánom ha a munkahelyemen túlórázni kell, ami azt jelenti, hogy legalább 12 óra de van hogy 18 óra lesz belőle. Heti egy napot kibírok.
Egy a baj ezekkel. Ha szeretnék valamit, azt azonnal szeretném. Ez speciel 4 dolog, ami együtt nem igen megy. Tehát ha elmegyek külföldre a másik 3 dolgot csúsztatnom kell, na meg egy telek vásárlás sem egyik napról a másikra történik. Ha a másik 3 dolognak kezdek neki, akkor meg a külföldi munka ugrik. Arra pedig azért lenne szükség, mert kb mindegy hogy az ember hova megy, több mint valószínű, hogy többet és hamarabb félre tud tenni. Szóval ezzel kéne kezdenem, aztán szépen apránként tudnék finanszírozni minden más vágyamat. De sok más tényezőtől és embertől függ, hogy mit sikerül lépnem a külföldi munkával kapcsolatban. Hosszasabb utána járást igényel. Szerencsére, ahova szeretnék menni, ott vannak ismerősök, konkrét cég is van, aki 90% valszínűséggel fel is venne.
Mindent összevetve abszolút megvalósítható minden, csak a sorrendet kéne kitalálnom. És baszki. Boldogsággal tölt el, hogy a kis céltalan hülyelányból végre valami felelősségteljes, önálló életre képes lény látszik kialakulni.
https://youtu.be/P9-4xHVc7uk
Előre leszogeznem, hogy telefonról írom ezt a bejegyzést, kerlek tekintsetek el az ékezet nélküliségtol helyenként. Most nincs erőm ezeket figyelgetni.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Na jó ezért ez így nem igaz, ugyan nem Vin vagy Ryan van mellettem de akkor sem cserélném le ŐT semmi pénzért. 