Ezt a kis szöveget már az évforduló napja előtt bő egy héttel megírtam. Nem is egyszer. Nem terveztem posztolni, szimplnán csak magamból szerettem volna kiírni mindazt, ami a lelkem nyomta így e "jeles" nap közeledtével. Évforduló... meghallom és nekem is, mint mindenkinek pozitív dolog jut az eszébe. Hát az én évfordulóm nem. Ez a nap a szakíásunkról szólt egy évvel ezelőtt, 29-én.

1 éve már, hogy kimondtad nem szeretsz. 1 éve már, hogy döntöttél. Nem akarod, hogy az életed része legyek tovább. Végeztünk. Most mégis megemlékezek picit erről a napról. Mert nem csak boldog nap lehet emlékezetes. Pedig milyen jó lenne ha csak a jóra emlékeznénk. Kínlódtunk, nem keveset ez a nap után. Hónapokig. Hónapokig topogtál a küszöbön. De végül döntöttél. És én ezt elfogadtam. El kellett fogadnom. Miért is kéne olyan valakiért kűzdenem, aki nem akar az élete részének tudni? Nem kell. Felesleges.
Ilyenkor minden sértett fél azzal nyugtatja magát, és próbálja bántani, visszacsalgatni a párját, vagyis az exét, hogy "ugysem találsz még egy olyan embert, mint én, aki úgy szeret mint én". És hát végtére is lássuk be. Pont ez lenne a célja, hisz nem véletlen szakítottak, nem véletlen lett vége annak a kapcsolatnak. Így nem is akar olyat, hanem egy jobbra vágyik. Én is mondtam ezt, és mondom ezt a mai napig de teljesen más indokkal. A te szavaiddal élve az itántad érzett szerelmem őszinte és tiszta volt. Sebzetlen volt még a szívem, mindenféle viszonzás nélkül képes voltalak szeretni. De szerencsére már az elején viszonzásra találtak az érzelmeim. De az a bizonyos nap után is töretlen maradt a szerelmem. Olyan dolgokat tettem meg a kapcsolatunkért, amit kötve hiszem, hogy más megtett volna. És mikor zöld utat kaptunk, te megfutamotál. Gyáva voltál. Pedig szerettél.
Mindenemet odaadtam volna neked, csak hogy boldognak láthassalak. Életem legfőbb célja volt, hogy téged boldoggá tegyelek, a kedvedben járjak. És neked tetszett, hogy egy olyan lány szerelmének mondhattad magad, akinek te voltál az első. Érezted a különbséget a többi szerelemtől. És érezni is fogod egész életedben. Lehet nem happy end-del végződött a kapcsolatunk, és nem mondom, hogy vágyni fogsz még egy ilyen első szerelemes lányra, de az biztos, hiányozni fog az érzés. Az érzés, mikor tudod, hogy valakinek a világot jelented, és te vezeted be a szerelem minden kis rejtelmébe, általad tanulja meg mi is az a fene nagy szerelem. Tartozni valakihez. Tudod te is nagyon jól, oh de még mennyire, hogy mennyit számít egy ember életében az első szerelem. Mindegy, hogy jó vagy rossz véget ért, de nagyon sokat számít. Ismerve téged, a lelkivilágodat, neked fontosak az érzelmek, a szeretet. Ilyen érzést senki nem fog neked adni soha többet. És ez hiányozni fog. Itt vagy lassan 28 éves,és igen csekély az esélye, hogy újra egy olyan lányba leszel szerelmes, akinek te leszel az első minden tekintetben. Mai világban csoda ha akad olyan 18 év körüli lány, aki nem volt még kapcsolatban. Értem ez alatt a tesit és/vagy lelki kapcsolatot. És minél idősebb leszel annál inkább vágysz te is egy korodbeli lányra, nem pedig egy csitrire.

Érzem magamon én is, hogy nagy jelentősége van az első szerelemnek. Hiába nem tartott örökké, mondhatom, hogy pozitív kimenetele volt a dolognak. Nagyon sok mindent tanultam a kapcsolatokról, a masik félről és ami talán a legfontosabb, magamról. Már tudom mit szeretnék, el tudok indulni egy bizonyos irányba. De már az én szívem is sebzett. Te sebezted meg. Én sem fogok tudni már úgy szeretni, mindig ott lesz egy kis árnyék a csalódásról.

Beszélgetni is akartál velem néha napján, én belementem, de mégsem váltottunk egy mondatot sem. Nem tudom a barátnőd miatt van-e, vagy más az indok. De ha én nem akarok valakivel beszélni, akkor nem kérdezem meg beszélgetne-e velem. Aztán mikor prbáltam semmitmondó dolgokról kezdeményezni nem válaszoltál. Ráadásul még az ünnepnapok köszöntését is mással üzentetted meg nekem... ez szánalmas. Nincs rá jobb szó..

De bár iszonyat nehéz bevallanom saját magamnak is.. hiányzol.. a jelenléted, hogy együtt bujjunk esténként ágyba. És az a lány is hiányzik, aki melletted voltam. Mára szinte teljesen eltűnt. Jobb lett sok szempontból, de akkor is hiányzik.